In Memoriam

In Memoriam Újvári Koncz Annamária – Maja (1980–2020)

Életének 41. évében, 2020. október 14-én elhunyt Újvári Koncz Annamária osztálytanító, a 7.sp osztályfőnöke.

Újvári Koncz Annamária a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola diákja volt, majd nyomdaipari szakon tanult, végül pedagógus lett, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szerzett oklevelet 2004-ben. Számos munkakörben helytállt az intézményben: volt tornatanár, informatikus, napközis nevelő, tanított környezetnyelvet a szerb ajkú diákoknak, valamint tantárgyak sorát a gyógypedagógiai tagozaton. Tizenöt éve dolgozott az iskolában, több osztályt ballagtatott és több ízben volt szakaktívaelnök is. Tanítványai, kollégái szerették. Szókimondó, egyenes ember volt, aki nem hátrált meg sosem. Üdvözölte az újításokat, elsők között támogatott minden kezdeményezést, bátorított bennünket, ha csüggedtünk. Kiváló munkaerő volt, tevékenyen kivette a részét minden megmozdulásból: műsort hangosított, videót vágott, tablót készített. Második éve posztgraduális képzést folytatott a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés segítő szakirányán. Rengeteg ötlete és terve várt, vár megvalósításra.

Megrendülten osztozunk a gyászban, becses kollégánk emlékét híven őrizzük.

EGY VOLTÁL KÖZÜLÜNK…

MINDANNYIUNK NEVÉBEN SZÓLNAK SIMONYI GYÖNGYI BÚCSÚSZAVAI

Felfoghatatlan, hogy már nincs köztünk.

Tele volt élettel. Kisütött a nap, ha megjelent, jókedvem kerekedett, ha megszólított, mindig volt híre, véleménye, kérdése: karakán embernek ismertem meg. Tizenöt évet dolgoztunk együtt. Kiváló kolléga volt, igaz barát.

Ki ennek születik, ki annak. Maja pedagógusnak jött a világra, tanító volt, a jó fajtából való, aki nemcsak tanított, még mert nevelni, sajátjaként nevelte a sajátos fejlesztési igényű diákokat. Nem adatokat oktatott meg évszámokat, az életet tanította nekik. Történeteket mesélt, filmet néztek és elemeztek, jeleneteket játszottak, zenét hallgattak. Az óráin a tanulói sosem néztek báván, aktív munka folyt ott a diák és a tanár részéről is egyaránt. Sokoldalú és számottevő ismeretséggel rendelkezett. Jártas volt az informatikában, a sportokban, az asztrológiában, rajongott a filmművészetért, remek kvízfejtő volt. Nyitott ajtónál dolgozott, nem szívelte a külcsínt, az igaz emberi értékek megbecsülését tartotta mindenekelőtt fontosnak. Remek csapatjátékost ismertem meg benne, évekig toboroztuk együtt a gyerekfesztiválok zsűritagjait, kiötlötte a gyerekhetek programjait, ballagások tartalmát, a kirándulásokról, munkatársi ebédekről sosem hiányzott. Nem szerette a tespedtséget, mindig tenni akart, újítani, újat kipróbálni. Még csak negyvenéves volt…

Soha nem felejtünk el, Maja!

Шимоњи Ђенђи