top
logo

Válasszon nyelvet

Login Form

 

 

A tisztább és zöldebb vajdasági iskolákért

Az ökológia projektről

 

 

TÁMOGATÓINK

mnt-logomk-logo

 

Beszámoló az erdélyi jutalomútról

A program röviden:

Indulás: április 14-én csütörtökön reggel 6 órakor Szegedről, a Torontál téri parkolóból.

 

1.      nap: Nagyvárad (Erdély Kapuja). a 200 000-es lakosú város (magyar 57 000) a Sebes Körös két partján terül el. 1093-ban I. László királyunk (Szent László) alapította. Megtekintettük a Püspöki palota dísztermét, a Szent László templomot és a Kanonok sort.

A késő délután Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron (1897-1966) sírját.

Az esti órákban megérkeztünk Csíkszenmtártonba a szálláshelyünkre. (Csíkszenmtárton lakossága 1271 ebből 1204 magyar.)

2.      nap: Megjártuk a Nyerges-tetőt (878m) az 1849. évi szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyét és leróttuk kegyeletünket a honvédek tömegsírjánál.

Kézdivásárhelyen töltöttük a délelőtt további részét. A Kárpát-medencelegkeletibb magyar többségű városa:17 121 lakosból 16 940 magyar.Torja-folyó mellett fekszik. Az 1848-49-es szabadságharcbana székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra a főtéren áll. Körbe sétáltunk a város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – amit 18.és 19. századiépületek öveznek. Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található. Benéztünk néhányba, majd megtekintettük a város egyetlen magánmúzeumát.

Folytattuk az utunkat a Szent-Anna tóhoz DK Európa egyetlen vulkáni-krátertavához a Nagy-Csomád hegységben.A tó felszíne 0,22 km². Szent-Anna tó partján elsétáltunk a Szent Anna-kápolnáig.

Az est tábortűzzel fejeződött be Csíkszentmártontól 10 km-re.

3.      nap: Úti célunk az Úz-völgye, illetve az Árpád-vonal. Csíkszentmárton polgármesterének köszönve a utunkat diákbusszal tettük meg. A Gyimesekbe, Csíkszépvízután egy mesterséges tó, a Szépvizi-tározó mellett vitt az utunk a tetőre.  Az út legmagasabb pontja kb. 1159 méteren a Pogány-havashoz tartozó Bükk-loka hegy. Az út ezután, leereszkedik a Tatros-folyó völgyébe. Útközben bepillantást nyerhetünk az apró csángó falvak életébe. Gyimesbükk határában láthatók az Osztrák-Magyar-Monarchia határkövei. Tehát, megérkezve az „ezeréves határ” legkeletibb pontjára (ennél a határvonalnál folytak legtovább a harcok a II. Világháború végén). Megtekintettük a Monarchia legkeletibb vasúti őrházát, majd felmentünk a 713 méteren lévő Rákóczi-vár romjaihoz. Valószínűleg Bethlen Gáborépíttette 1626körül. Fő szerepe a kereskedelmi út és a határ ellenőrzése volt. Első neve Ghemes vára volt. A 18. századelején II. Rákóczi Ferencmegerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A „határ” túlsó oldalán az első Ó-Romániai település Palánka volt. Utunkat folytatván megnéztük Úz-folyó víztározóját (1973-ban épült és 82 méter magas). Az Úz, a Csíki-havasokban, a Rugát-tető mellett ered, és Bákó megye területén, Dormánfalvánál ömlik a Tatrosba.Úz-völgye az I. és II. világháborúban is heves harcok színtere volt.

Évente augusztus 26-án, az 1944-es úzvölgyi csata évfordulóján megemlékezést tartanak a völgyben.

Az Úz-völgyi védelmi állások része volt a 780 km hosszú Árpád-vonalnak, amely az ország keleti határait védelmezte. Ez volt a második világháború egyetlen erődített vonala, amelyen támadó hadsereg nem tudott áttörni.

A kárpátaljai védelmi rendszert 1939-től kezdték építeni és folytatódott Észak-Erdélyben és Székelyföldön 1944 nyaráig.

Az építők kihasználták a terep adta egyedülálló lehetőségeket. Az ország belsejébe futó folyó- és patakvölgyek, szorosok védelmére összpontosítottak, hiszen az ezer méternél magasabb hegyekben nagyobb csapatok támadása lehetetlen. A völgyeket egy-egy völgyzárral reteszelték el, amelyek rendszerint 15-20 betonerődből álltak. Ezek földbe vájt fedezékek voltak, melyek tetőzete 60-100 cm vastagságú volt. Innen ágaztak el futóárkok, védelmükben el lehetett jutni a nyílt tüzelőállásokhoz, amelyek egymás felett helyezkedtek el a hegyoldalon.

Augusztus 26-án az oroszok az Úz-völgyében átlépték a határt. A teljes bekerítéstől tartva a magyar egységek kénytelenek voltak visszavonulni az Árpád-vonaltól. Így az addig sikertelenül harcoló 4. Ukrán Front birtokba vehette az üresen hagyott állásokat. (A magyar és német alakulatok nagy részének sikerült áttörnie a szovjet és román vonalakon.)

Megnéztük a betonerődök maradványai és a még fellelhető futóárkok egy részét. Leróttuk kegyeletünket a hős védők sírjai előtt. Bográcsos pityókás paprikás után, kora délután visszaindultunk Csíkszentmártonba.

4.      nap: Megtekintettük a Csíksomlyóikegytemplomot a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelyét és kultúrtörténeti emlékét.A Csíksomlyói kegytemplom története a 15. századignyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferencesszerzetesek, akik 1442és 1448között felépítették az első gótikus templomot.A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom búcsúnapja. A templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.Az új templomot 1876. augusztus 20-ánszentelték fel. Leróttuk tiszteletünket, a Szűz Máriáta kis Jézussalábrázoló kegyszobor előtt. A hársfábólfaragott alkotás 1515és 1520körül készülhetett reneszánsz stílusban.2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika.Csíkszereda érintésével folytattuk az utunkat hazafelé.

 

            Szegedre érkeztünk április 17-én vasárnap az esti órákban.

 

Fodor Éva földrajztanárnő,a felkészítő tanár

 

 

 
 

bottom

Powered by Joomla!. Design by: themza joomla 2.5 theme  Valid XHTML and CSS.